Elgondolkoztál már azon, hogy a logók milyen szabályok mentén készülnek? Hogyan döntjük el valamiről, hogy jó, vagy rossz? Mit tartalmazzanak a logók és mit ne? Számtalan kérdés, amire nincs egyértelmű válasz, mert ez egy szubjektív műfaj. Más logót tart jónak egy ügynökségi reklámszakember és mást egy orvos. Más tetszik egy indiainak, mint egy svédnek. Ki tegyen igazságot? Tapasztalatunk szerint a megrendelő szokott, aki viszont nem feltétlenül a legfelkészültebb a témában.
Ha ez eddig nem lenne elég komplex, akkor tovább kuszálják a képet a különböző korok trendjei. Ami korszerű volt 20 éve, az ma már elavultnak számít.
A Mazda logója például egy stilizált M betűt ábrázol, ami az alapító (Jujiro Matsuda) és egy japán istenség (Ahura-Mazda) nevének a kezdőbetűje is. Az 1997-ben tervezett ikonban van utalás a szárnyalásra, de az M betű volt a kiindulópont, nem a darvak, vagy egy nyaklánc 🙂 Itt vannak a részletek
Logók fajtái
Typo
A logók legletisztultabb képviselői kizárólag betűket tartalmaznak. Tervezési szempontból ehhez kell a legnagyobb jártasság, ilyen logók tervezésébe csak profik vágjanak. Nagyon szűkre szabott az eszköztár, ezért rengeteg rutin és sok türelem kell ahhoz, hogy igazán kiemelkedő alkotás szülessen. Vannak, akik ezt a tanácsot figyelmen kívül hagyják és az ilyen próbálkozásokból általában szörnyszülöttek lesznek.
A jó betű alapú logók életre kelnek, ha ránézel, minden porcikájukból harmóniát árasztanak. Az újonnan létrehozott kapcsolódások, kitakarások és negatív terek nem erőltetettek, nem próbálnak beszuszakolni valami nem odaillőt a betűk közé. Mutatok néhány szép megvalósítást.
Ikarus
Az Ikarus buszos logók számos változata ismert az 1951-től használt szárnyas logótól kezdve napjaink modernizált változatáig. A 200-as autóbusz sorozatokon található, jól példázza, hogy néz ki egy kiemelkedően szép betűlogó.
Gillette
A híres borotvapenge logóját biztosan ismered. Azt is észrevetted rajta, hogy a “g” betű szára és az “i“ betűn a pont mintha ferdén lenne levágva? Tovább vizsgálva feltűnhet, hogy az “e” betűk szárán is tettenérhető ez a hatás. Mire emlékeztet? Csak nem olyan, mintha éles borotvapengével vágták volna le? Egyszerű mégis zseniális, összhatásában pedig elegáns.
Kaposvár logója
Egy kortárs hazai példa Kaposvár logója, ami 2016-ban újult meg. Az új arculat tervezésére nem kisebb nevet, mint Kiss Miklóst kérték fel, az arculattervezés hazai legendáját. Ha még nem ismered a munkásságát, vess egy pillantást a portfoliójára – egyszerűen lenyűgöző.
A városarculat képi motívumból és betűlogóból áll, most csak ez utóbbit elemezzük, ami egyben jó példa a negatív terek használatára is. Az A betű hiányzó bal szára, valamint a V és Á betű kapcsolódása az olvashatóságot nem rontja, viszont dinamizmussal tölti meg a feliratot. Ráadásul két betűkapcsolat megváltoztatásával a felirat átalakult egyedi logóvá.
Illusztráció
Nem láttam még erre vonatkozó statisztikát, de ha tippelnem kéne, az illusztrációs logók lehetnek a legtöbben a világon. Ilyen például a Twitter, a Fjällräven Kånken, vagy a Dr Oetker. Bármelyik illusztrációs logóra ránézel, találsz rajta egy egyértelműen felismerhető képi motívumot.
A lenti logók azonos motívumot használnak, mégis 3 különböző profilú céghez tartoznak. A Playboy a legismertebb mind közül. A Hugh Hefner által 1953-ban alapított újság logóját Art Paul tervezte és a második számtól lett elválaszthatatlan része a kiadványnak. A grafikus elképzelése az volt, hogy olyan szimbólumot találjon, ami könnyed, humoros módon utal a szexualitásra. Az alapító tetszését maradéktalanul elnyerte, mert élete végéig változatlan formában használta.
A nyuszis logók másodikja az Ed Haas osztrák édesipari vállalat cégére, mely a PEZ cukorkák és a hozzájuk elválaszthatatlanul kapcsolódó figurafejes cukorka adagolók feltalálásával írta be magát a reklámtörténelembe. Bár jól illik a nyuszi az édességes márkavilágba, a kedves állatka itt az alapító nevére utal.
Végül a Vaillant logó is az illusztrációs és azon belül az állatmintás logók között szerepel. Johann Valliant 1899-ben, egy húsvét vasárnapon felfigyelt egy magazinban egy tojásból kibújó nyuszi rajzára. Annyira magával ragadta a látvány, hogy elhatározta, a fűtéstechnikával foglalkozó vállalata logójának is ezt választja. Hogy jól tette-e, azt nem nekünk kell eldönteni, az azonban biztos, hogy a logó napjainkig fennmaradt több-kevesebb változtatással, több mint 100 éven át.
Absztrakt
Az absztrakt logók motívumai nem egzaktak. Van, amikor beazonosítható, de van, amikor találgatással sem jössz rá, hogy mit jelent. A Hyundai autómárka logója például eladó és vevő kézfogását szimbolizálja. Szerintem ez egyáltalán nem evidens és sokan nem vennék észre, ha nem ebben a formában látják az emblémát. Olvasd el a teljes történetet itt.
Hasonlóan híres absztrakt logók még a Konica-Minolta, a Pinterest, a Pepsi, és a BP is.
Kombinált
Sok logó ötvözi a fenti három kategóriát. Például a Fedex logója elsőre betűlogónak tűnik, de valójában van benne egy kis nyilacska. Látod?
A Nationale Nederlanden logója betűlogó egy kis absztrakt beütéssel. Az N betű felül folytatódó “farkincájára” nincs egyértelmű magyarázat, mindenkinek más jut róla az eszébe.
A Tisza cipő logója is leginkább betűlogó, de az évek során a jellegzetes T alakzat önálló életre kelt és ma már a felirat nélkül is megállja a helyét. Ez egyébként az egyik kedvencem, szerintem telitalálat.
Logók színeinek jelentése
Minden egyes logóban használt szín megfeleltethető egy tulajdonságnak, vagy érzelemnek. A piros szín például erőt sugároz és szenvedélyt, a zöld a természetközeliségre és az egészségre utal. Vajon mindenki ennek megfelelően kódolja a logója színeit? Természetesen nem.
Az új logók bevezetésénél érdemes átgondolni, mit kommunikálhatunk a színekkel. Étterem esetén használj pirosat és sárgát, újracsomagoláshoz tökéletes a zöld, exkluzív ruházathoz pedig a fekete, csak hogy néhány példát kiragadjunk.
A meglévő logók esetében már fontosabb a hagyomány, mint a színlogika. Ezért lehet, hogy a Shell benzinkutak piros-sárga, míg az Aral kutak középkék színűek, pedig azonos szektorban versenyeznek. A szeletes csokoládék esetében pont találunk hasonló színeket: a Milka csoki és a Cadbury egyaránt lila, és nem változtatnak rajta, pedig riválisok. Hogy miért? Mert a fogyasztók évtizedek óta így szokták meg.
Betűtípus
A profik szerint kezdő vállalkozás ne válasszon túl általános betűt, mint pl. Helvetica, vagy Arial, mert sokan ilyet használnak. Én nem lennék ilyen kategórikus, általában minden a logó többi elemétől függ. Ha csak typo logóban gondolkozol, ott elgondolkodnék egy vagányabb, ritkábban használt betűtípust is. Ha viszont van valamilyen ábra, vagy rajz, akkor fontosabb szempont, hogy harmonikus legyen az összkép.
Negatív terek
Ki ne hallott volna a negatív terekről? A múltkor a nagynéném egyszer csak így szólt hozzám: drágaságom, hoznál a spájzból egy kis zserbót? Ott találod a negatív tér mellett. Egy másik alkalommal pedig, amikor későn értem be az irodába és Misi kollégám azzal fogadott, hogy a tegnap megbontott Milka csoki nagy része már negatív teres. 🙂
Oké, csak poénkodtam, hétköznapi nyelven valahogy úgy szólna a meghatározás, hogy amikor az üres, vagy hiányzó rész a meglévővel együtt kiad egy értelmes alakzatot, vagy szöveget. Laikusok, amikor meglátnak egy ilyen logót, a fejükhöz kapnak, hogy micsoda véletlen egybeesés, a grafikus hogy nem vette észre? Le kell hűtsem a kedélyeket, a negatív tér alkalmazása tudatos, rengeteg munka és profizmus eredménye. Lássuk a legjobb példákat:
A WWF 1986-ban készült logóján kicsik és nagyok látják a cuki pandát. Ugyanakkor egyetlen szín, a fekete használatával készült, a többit a szemünk és az agyunk rakja össze.
Az NBC amerikai televíziós hálózat logójában a páva feje rajzolódik ki negatív térben. A logó története még az ötvenes évekre nyúlik vissza, amikor az NBC rádiócsatornát és TV-t is üzemeltetett és a pávatollak a színes TV adás elindulását népszerűsítették. A logó mai formáját 1986-ban nyerte el.
A feljebb már említett Kaposvár és FedEx logó is negatív teres. De így készült a Formula 1 és a Toblerone logó is. Ez utóbbi egy igazi kuriózum, mert az a medve a hegyben tényleg nagyon el van rejtve.
Logó sablonok
A netet bújva könnyen bukkanhatsz előre gyártott sablon logókat kínáló oldalakra, amik potom 10-30 euróért árulnak emblémákat. Kiknek ajánlom ezeket jó szívvel? Olyan cégeknek, vagy egyéni vállalkozóknak, akiknek nem múlik sok a logójukon. Például mert nem értékesítenek közvetlenül, non-profit szervezetek, vagy olyan egyéni vállalkozók, akik fix ügyfélkörrel dolgoznak.
Azoknak viszont egyáltalán nem ajánlom, akik terméket, vagy szolgáltatást adnak el és a vevőjük a vásárlás előtt a logójukkal találkozik először. Kiszámíthatatlan az ilyen sablon logók hatása, egész jól is működhet, de ha visszafelé sül el, óriási kárt okoz a cég renoméjának.
Tulajdonos neve
Kézenfekvő lehet, hogy a frissen alapított céget a tulajdonos neve, monogramja, vagy a tulajdonostársak nevének valamilyen kombinációjából alakítsuk ki. Mellette szól, hogy így garantáltan egyedi lesz a logód, találsz is egy csomó sikeres példát rá, elég csak az IKEA-ra gondolni (az alapító neve Ingvar Kamprad, az EA pedig a kisváros és a családi birtok neve, ahonnan származik – Elmtaryd Agunnaryd). Az IKEA alapítójának fukarsága legendás volt, a Kacsamesék Dagobert bácsija a fasorban sincs hozzá képest. Ha bővebben érdekel a sztori, olvasd el Bertil Torekul: Az IKEA titka című könyvét.
Az Adidas logója is a tulajdonos nevének a kezdőbetűiből alakult ki (Adolf Dassler – Adi Das). A Puma pedig eredetileg Ruda lett volna (Rudolf Dassler, Adi tesója), de szerencsére az alapító kellő önkritikával belátta, hogy ez nem hangzik túl jól, ezért inkább Pumára változtatta. A sztori egyébként megér egy önálló blogbejegyzést, ha nem ismered a történetüket, olvass róla többet itt, hogy hogyan veszett össze a két testvér és választotta szét a családi márkát. Ez vezetett oda, hogy ma egyszerre két külön sportmárkát is ismerünk a Dassler családtól Adidas és Puma néven.
A nagy márkák körüli őrült történetekből idekívánkozik még Tomáš Baťa, a Bata cipőgyár alapítója. Egyrészt mert a cége egyszerűen a vezetéknevét kapta meg, másrészt mert egy legendás vezető volt, aki a Csehországi Zlin városában alapított hatalmas multicéget a cipőgyártásra. Kedvenc történetem tőle, hogy egy tágas liftben rendezte be az irodáját, így a különböző meetingekre elég volt egy másik emeletre átirányítania a felvonót. Sajnos a kelet-európai történelmi viharok az ő cégét is elérték, a náci megszállás elől Kanadába menekültek, és fiai új hazájukban újra felfuttatták és világmárkává alakították a Batát.
Az autós cégeknél is sorjáznak a tulajdonos nevéből alakult vállalatok. A már említett Mazdán kívül a sportautó gyártók nagy többsége ilyen – Bugatti (alapító: Ettore Bugatti), Ferrari (alapító: Enzo Ferrari), vagy Porsche (alapító: Ferdinand Porsche). És micsoda történeteket rejt mindegyik logó!
A Bugatti alapító Ettore Bugatti egy igazi zseni volt, aki a motorfejlesztésben, a designban és a versenyzésben egyaránt maradandót alkotott.
A Ferrari logójának táncoló paripája elsőként egy első világháborús vadászrepülő oldalát díszítette. Az olasz pilóta, Francesco Baracca nem érhette meg a háború végét, de a szülei arra biztatták Enzot, hogy használja a fiuk emblémáját, mert szerencsét fog neki hozni. Lehet, hogy látnokok voltak?
Ferdinand Porsche, a Porsche versenyautómárka alapítója – minő meglepetés – nem autógyártóként kezdte. Harckocsikat tervezett a második világháborús Németországban. Az első autója, a 356-os Porsche alapjait pedig a Volkswagen bogár adta, aminek a tervezésében ő is részt vett.
Magyar logók is bőséggel találhatók a tulajdonos nevével. A Waberer’s szállítmányozó céget aligha kell bárkinek bemutatni és itt a tulajdonos neve teljesen szembeötlő.
A Richter, vagy a Gundel esetében is közismert a tulajdonos. Nem ilyen egyértelmű a kapcsolat a Hinora Communications reklámügynökség, vagy az Anda Present reklámajándék között, de itt is a tulajdonosok neve volt a kiindulópont. Az előbbi esetében az alapító Hinora Ferenc vezetékneve, a másodiknál András Attila vezetéknevének és keresztnevének kezdőbetűi adják a cégnevet.
A logók tipikus tervezési hibái
Klisészerű motívumok
Vannak túl általános szimbólumok, amiknek mára már finoman szólva elkopott a fényük. Kerüld őket! Például:
Földgömb
A földgömb sokáig megmozgatta a logók tervezőit és népszerű motívumnak számított.
Itt jól néz ki, de a Universal logója több, mint 100 éves:
A PanAm is ezt használta, amíg létezett.
A Globusnak is megvolt a diszkrét bája a hetvenes években.
Az egykor népszerű motívumot mai logókba biztosan nem javasolnánk. Hagyjuk pihenni még legalább 100 évet.
Fa
A fa egy gyönyörű szimbólum és nagyon szépen mutat logókban. Találhatsz is sok szép megvalósítást, elég, ha a Timberland logóra gondolsz. Ugyanakkor a motívum végletesen elhasznált ezért grafikus szempontból csak akkor javasoljuk, ha szorosan kötődik a cég tevékenységéhez, például ha egy faiskola, vagy erdőtelepítéssel foglalkozó cég.
Ember
Ha a fa egy elhasznált szimbólum, akkor az emberi alakok megjelenítése ugyanez, csak level 1000. Erről a fajta megvalósításról nagyon lebeszélnélek, mert iszonyatosan kiüresedett és olyan cégek esetében találkozhatsz ezzel, akik túl sablonosan, vagy fantáziátlanul oldják meg a logójukat. Ha bármikor azon kapod magad, hogy egy emberalak sziluettet használnál a logódban, azonnal konzultálj a grafikusoddal, vagy kreatív ügynökségeddel a kockázatok és mellékhatások tekintetében. Nem szeretem az elvágólagos dolgokat, de ebben az esetben ki merem jelenteni, hogy soha, ismétlem SOHA nem javasolnám senkinek, hogy ilyen logót válasszon.
Gratulálok, hogy ilyen kitartó vagy és végigolvastad a teljes cikket. Bízom benne, hogy gyarapítottad a tudásod és a következő logó tervezésbe már bátrabban vágsz bele. Láthattad számos nemzetközi és hazai példán keresztül, hogy van sok általános szabály, de még több példa arra, hogy ezeket áthágják és a logó így is sikeres lesz. A siker receptje sok összetevőn múlik, amik gyakorlással és próbálkozással sajátíthatók el.
Ha jobban belemélyednél a témába, vagy további kérdésed van, keress minket nyugodtan, vagy olvass további marketing témájú cikkeket a blogunkon. Nézd meg az elméleti marketinggel foglalkozó cikkeinket itt és itt