A marketingkommunikáció Darwin-díjasai

Egyes mérések szerint a politikusok és a média után a marketingkommunikáció felelős minden rosszért a világban. Megelőzve ezzel a háborúkat és a járványokat. Valójában ilyen mérés nem is létezik, a fenti állítást meg csak kitaláltuk, de biztosan sokan egyetértenének az előbbi kijelentéssel egy könnyed beszélgetésben, vagy facebook posztban. De miért ilyen rossz a marketingkommunikáció megítélése?

Mit jelent a marketingkommunikáció?

„Olyan társadalmi és vezetési eljárás, amelynek segítségével egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás közt, miközben szükségleteiket és igényeiket kielégítik.”

Philip Kotler örökbecsű megfogalmazása már sokkal közelebb visz minket a megoldáshoz, de sajnos sokan nem teljesen értik. Pontosan ezért sokszor a reklámok zavaróak, nem relevánsak. Sőt néha kifejezetten lódítanak, vagy hazudnak a vásárlónak. De ha nem lenne marketingkommunikáció, nem értesülhetne a vásárló a számukra érdekes és hasznos új termékekről, nem lenne termékfejlesztés és árverseny sem.

A száraz elmélet helyett nézzünk néhány igazán elrettentő példát, amiből többet tanulhatunk, mint a marketing könyvek legtöbbjéből!

Átgondolatlan marketingkommunikáció

2013-ban a British Gas hirtelen 10%-kal emelte meg az áraikat, és ennek enyhítésére több kisebb PR kampányt indított. Az egyik ezek közül egy Twitter kérdezz-felelek kampány, ahol bármilyen kérdésre válaszoltak (volna) és ehhez csak a #AskBG hashtag-et kellett használni. Ahogy ez lenni szokott, azonnal megjelentek a trollok, és még csak nem is tudjuk hibáztatni őket ezért.

Twitter post, Red Button

@BritishGas, idén télen beáldozzátok az online social média csapatotokat üzemanyagnak ? #AskBG

Twitter post, Red Button

#AskBG. Elküldeném a személyes adataimat ennek a kedves embernek a Nigériai Lotto Nscam Banktól, mert olcsóbb gázt kínál. Mit mondanátok erre?

Twitter post, Red Button

El kellett égetnem az összes korábbi spam üzenetüket, hogy meleget adjon. #AskBG

Valljuk be, ez egy magas labda volt, sokan látják és igazán nem is tudnak mit kezdeni ezzel a British Gas-nál. A fogyasztók átláttak a szitán, maga a kampány pedig ahelyett, hogy elmagyarázta volna az árak növekedésének racionális okait, csak még nagyobb ellenszenvet szított.

Jól működő marketingkommunikáció, rossz (nagyon rossz) eleme

A DOVE kozmetikai cég évtizedek óta sokat tesz azért, hogy ne csak azok érezhessék magukat szépnek, akik most jöttek le egy divatújság címlapjáról. Ennek ellenére néha ők is hibáznak, ami sajnos többszörösen üt vissza.

A „Valódi Szépség Flakonok” kampányban a megszokott formától eltérően, a testformákat imitálták. Dunditól a hosszú vékony formákig, hat különböző formában adták ki a tusfürdőket.
Hogy mi volt ezzel a baj? A legjobban egy tweet-ben fogalmazták meg: ez olyan, mintha a Dove követne a boltban és azt mantrázná: “nem én mondom, hogy dagi vagy, mások mondják!”

Összegezve még ennek a tapasztalt világmárkának is sikerült a marketingkommunikáció átgondolatlanságával vérig sértenie a vásárlói jelentős részét.

Ketcupos üvegen elvérezni

Régóta létezik a QR kód, régebb óta, mint az okostelefon. Sokan gondolták azt, hogy a marketingkommunikáció egyik legnépszerűbb eszköze lesz, mintha linkeket tennének a való világba. Ennek ellenére csak egy ritkán használt mellékszereplő vált belőle, és nem elképzelhetetlen, hogy az alábbi eset is hozzájárult ehhez.

Történt ugyanis, hogy a német Heinz ketchup hátuljára nyomtatott QR kód nem a „készíts saját címkét” kampányoldalra, hanem egy pornó oldalra mutatott. Ilyen hibát elkövetni bárki képes, de mire rájöttek, hogy mi történt Németországszerte többezer üveg ketchupra felkerült a címke.

Pedig csak egy ellenőrzés kellett volna, mielőtt elküldik a nyomdába a grafikát.

Heinz marketingkommunikáció blama, Red Button

Ha még szívesen nevetnél további blamákon, keresd a cikk végén a galériánkat!

Röviden összefoglalva , ha új terméket, vagy szolgáltatást fejlesztesz, a marketing mixed 4 alappilléren támaszkodhat Philip Kotler tétele szerint :

  • Product (termék)
  • Price (ár)
  • Place (eladáshely)
  • Promotion (ösztönzés)

De mit is jelent ez a gyakorlatban?

Első P a Product, azaz a termék

Mit akarsz eladni? Az első alappillér a termék. Ez nem csak magát a produktumot jelenti, ide tartozik a receptúra /összetétel, ízvariánsok, a csomagolás, a kiszerelés fajtái, de még a gyűjtőkartonozás is. Ha szolgáltatásod van, ugyanilyen részletességgel végiggondolhatod, hogy milyen elemekből, funkciókból áll, milyen interface-szel találkozik a vevőd.

Második P a Price, vagyis az ár

A második pillér az ár, egészen pontosan az árazási stratégiád és a kedvezmények.

Az árazási folyamat megér egy külön blogbejegyzést, most egyelőre elég annyi, hogy az árad és az árkedvezményeid hatékony marketing eszközök, ezért használd ki a bennük rejlő potenciált.

Az ár meghatározása csak a kezdet, egy terméknek ugyanis több ára is kell, hogy legyen, attól függően, hogy hol és hogyan fogod értékesíteni:

  • Listaár
  • Legalacsonyabb akciós ár
  • Átadási ár (ha kereskedőn keresztül értékesítesz)

Harmadik P a Place, magyarul az eladáshely

Elgondolkoztál már azon, hogy egy fél literes kóla miért kerül négyszer annyiba egy szórakozóhelyen, mint egy kisboltban? Hogy lehet, hogy a 2 literes kiszerelés fél literre vetített ára alacsonyabb, mint a félliteresé? Miért van ennyi különböző ár ugyanarra az italra? Mert a gyártó rájött, hogy a fogyasztók többsége nem fog a 2 literes kólából áttölteni a fél literes üvegbe és azzal menni bulizni, tehát kénytelen megvenni a drágábbat. Lefordítva olyan termékkiszereléseket kínál a vevőknek, amik az adott helyzethez igazodnak, és ehhez kalkulálja az árakat. Lehet, hogy ez meglepő, de a marketingkommunikáció ezzel is kell, hogy foglalkozzon.

Negyedik P a Promotion – Ösztönzés

A marketingkommunikáció szerves része, hogy milyen promóciókat fogsz futtatni ahhoz, hogy vásárlásra ösztönözd a célcsoportodat.

Erre számtalan eszközt felhasználhatsz, és egy kis ihletért nem is kell messzire menned: nézd csak meg a legközelebbi hipermarket polcait. A mosószer piacon például gyakori, hogy a promóciós időszakban a gyártók árkedvezményt adnak. A szeletes csokoládé piacon viszont soha nincs árkedvezmény, inkább nagyobb terméket adnak ingyen, vagy nyereményjátékot szerveznek, hogy az emberek több csokoládét vegyenek. Vannak cégek, akik jótékonysággal operálnak, mások csak simán több hirdetést futtatnak egy adott időszakban.

Ha úgy érzed, készen állsz a továbblépésre, nézd meg a cikkünket a marketing stratégia kialakításáról is.

A blogunkon találsz több bejegyzést is marketing témában, nézz körül és like-old a facebook oldalunkat, hogy elsőként értesülj a friss tartalmakról. Ha kérdésed, vagy észrevételed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

EXTRA TOVÁBBI EPIC MARKETING BAKIK: