Miért fontos a márkaépítés egy kisvállalkozónak?

Ha éppen most indulsz el a márkaépítés rögös útján, biztos vagyok benne, hogy már elolvastál számos blogbejegyzést és cikket a témában, ezért tudod, hogy egy jól csengő márka nagyban hozzájárul az eladások növeléséhez. Megismerted néhány gigamárka hihetetlen történetét, mint például a  Nike, az Apple, vagy a Mercedes-Benz, akik csodálatosan alkalmazzák a márkaismertségükből adódó előnyöket. 

Azonban a második, vagy a harmadik ilyen sikertörténet elolvasása után óhatatlanul kialakul benned egy hiányérzet. Azt persze érted, hogy ezek világméretű cégek, a Föld összes pontján árusítják a termékeiket és csillagászati összeget toltak bele, hogy ilyen pengén nézzenek ki és még egyszer ugyanennyit abba, hogy ennek híre a világ összes fogyasztójához eljusson. De mikor fog a Te márkád ugyanígy hasítani, amikor közel sem áll rendelkezésedre ekkora erőforrás? Másként feltéve a kérdést, mit építhet be egy induló kisvállalkozás ezekből a történetekből a saját életébe? 

A kérdés teljesen jogos és egyetértek Veled, hogy a Tesla, a Starbucks, vagy a Virgin példája nem hat inspirálólag egy most induló cégre.

De akkor honnan meríts ihletet? És egyáltalán mi szükség erre az egész márkaépítésre? Lehet, hogy ez az egész kizárólag a nagy márkák játszótere?

Egyáltalán nem és azt is elmagyarázom, hogy minél kisebb vállalkozásod van, annál nagyobb szükséged van jó brandingre.

 A márka szükségszerűségét az agyunk egyszerűsítő mechanizmusai indokolják. A világ nem fekete-fehér, nem osztható jókra és rosszakra, ezt megtanuljuk a felnőtté válásunk során. Akár emberekről, akár cégekről, márkákról van szó, mindegyikben találunk jót és rosszat is vegyesen. Az agyunk azonban egyszerűsítésre törekszik, annak érdekében, hogy számítási időt spóroljon és egyszerű címkéket, sablonokat használ: ez jó, ez rossz, ez hasznos, ez káros, ő kedves, ő undok. 

A márkák esetében ez kb. úgy nézne ki, hogy a Pepsi rossz ízű, a Coca-Cola meg csodálatos. Holott vaktesztekből ennek az ellenkezője szokott kijönni. 

Az agyunk nem szereti a relatív dolgokat, mindent egy irányba terel, a feltevésnek ellentmondó információkat pedig kizárja. Vagyis ha elhatároztuk, hogy az egyik kóla jobb a másiknál, akkor az ezzel ellentétes információkat vagy nem vesszük figyelembe, vagy átmegyünk támadásba és vitába szállunk velük. 

Ezt a hatást használják ki a márkák. A lányom például egy olyan kukoricapelyhet eszik reggelire, aminek a csomagolásán egy kedves (nyúl) állat van. Más márka szóba se jöhet nála. Nem az íz a döntő, kizárólag a csomagolás. Mondhatnánk, hogy ő egy gyerek, de figyeld meg a saját életedben, hogy hányszor döntesz érzelmileg egy márka mellett – ez lehet kozmetikum, ruha, üdítő, vagy bármilyen fogyasztási cikk – és válsz süketté minden ellenkező érvre, sőt adott esetben azon kapod magad, hogy a barátaidat lelkesen győzködöd az igazadról, hogy ők is csak ezt fogyasszák. 

Miért fontos ez a Te céged életében?

Azért mert a Te vásrlóid is ilyen leegyszerűsítések mentén fogják meghozni a döntésüket, hogy Tőled vásároljanak-e. Elsősorban érzelmi alapon döntenek majd, majd ezt utólag racionalizálják. 

Ha B2B-ben dolgozol (vállalat és vállalat közti tranzakció, tehát nem közvetlenül a fogyasztónak adsz el), gondolhatod, hogy racionálisabban járnak el, de ez nem feltétlenül igaz. A B2B-re is  jellemző az érzelmi szempontok megléte, mert az ott dolgozók is neteznek, személyes szimpátiákat alakítanak ki, járnak vásárolni, impulzus ingerek érik őket a kiállításokon, a reklámok megtekintése közben és érzelmi döntéseket hoznak, amiket utólag racionalizálnak. 

Mit érdemes szem előtt tartanod, amikor a saját márkádat építed?

Az első, amit jegyezz meg, hogy akkor is van valamilyen márkád, ha nem építed tudatosan. Mindenkiről él egy benyomás a vásárlóiban. 

Jeff Bezos szerint „a márkád az, amit az emberek mondanak rólad, amikor nem vagy ott”.

Vagyis az első lépés annak kiderítése, hogy mit gondolnak rólad a vevőid most. Beszélgess el azokkal, akik már vásároltak Tőled, és kérdezd meg, hogy mit szeretnek és min változtatnának a szolgáltatásodban, mit gondolnak a konkurenciádról, újravásárolnák-e a termékedet, ha nem, akkor miért és így tovább. Ugyanezeket a kérdéseket felteheted azoknak is, akik végül nem lettek az ügyfeleid, mert ők is hasznos információval láthatnak el arról, hogy miért utasítottak el.

A második lépés, hogy kiderítsd, a közvetlen konkurenseid mit kommunikálnak magukról.

Ez nem olyan nehéz, hiszen az ajánlatuk valószínűleg nyilvános. Megnézheted a honlapjukat, a közösségi média jelenlétüket, feliratkozhatsz a hírlevelükre, sőt még próba ajánlatot is kérhetsz tőlük, ha az áraikat nem hirdetik. 

Ha beszerezted és kielemezted a fenti információkat, ezután érdemes nekiállni egy terv kialakításának arra vonatkozóan, hogy Te miben szeretnéd magad és a céged megkülönböztetni a többiektől.

Ha lelkiismeretesen végigjárod ezeket a lépéseket, feltöltheted a brandedet valódi márkaértékkel, megkülönböztetheted magad a konkurenciádtól és azokat a vevőket érheted el, akik a leginkább passzolnak ahhoz, amit képviselsz. Sok türelmet, kitartást és sikert kívánok ehhez a fáradságos de mégis csodálatos utazáshoz a márkaépítés világában.